Az elmúlt évtizedekben több kutató és történész is a nyilvánosság elé tárta vizsgálódásai eredményeit. Ezekből a munkákból a Magyarok Világszövetsége kiadásában könyvek, tanulmányok, írások születtek – mind egy közös céllal: hogy elmondják azt, amit sokáig nem lehetett.
Böngésze át a legfontosabb kiadványokat, és rendelje meg őket a megrendelés gombra kattintva, majd a kapcsolati űrlap segítségével írja meg nekünk mely kiadványt, és hány darabott szeretne rendelni.
A szibériai, „titkos fogoly” című könyv egy rendkívül izgalmas és vitákat felkavaró témát dolgoz fel: vajon mi történt valójában Petőfi Sándorral a segesvári csata után? A szerző, Alekszej Tyivanyenko alapos kutatások és történeti dokumentumok alapján mutatja be, hogy a hivatalos történetírás állításával szemben a költő nem biztos, hogy elesett a csatatéren, hanem Szibériába hurcolt hadifogolyként folytatta életét.
A kötet nemcsak Petőfi sorsát vizsgálja, hanem szélesebb összefüggésben tárja fel a szabadságharc leverése utáni megtorlások, deportálások és elhallgatott történések világát. Megismerhetjük a szibériai száműzetés mindennapjait, a hadifoglyok szenvedéseit és azt is, hogyan vált a múlt egyik legnagyobb titka politikai és történelmi viták középpontjává. A könyv olvasása közben új fényben tűnnek fel azok a források és visszaemlékezések, amelyekről eddig alig esett szó.
Ez a mű nem csupán történészeknek szól, hanem mindenkinek, aki szeretné közelebb hozni magához a magyar történelem egyik legnagyobb rejtélyét. Tyivanyenko írása lebilincselő, egyben megrendítő, hiszen arra ösztönöz, hogy újra gondoljuk, mit tudunk Petőfiről és a szabadságharc hőseiről. Egy könyv, amely egyszerre ad választ régóta feltett kérdésekre, és új távlatokat nyit a múlt megértésében.
Csupán egyetlen egy a könyv cáfolhatatlan tényei közül…
„Á! Antónia, hogy van?” – hangzott a kagylóból a jól
ismert hang. Ezt követték még udvarias kérdések és
feleletek általános dolgokról, majd Antónia megkérdez-
te: „Professzor úr, most idehaza sokat hallani Petőfiről, az
ő szibériai életéről. Önnek erről mi a véleménye?” „Antó-
nia, ha nem akarja, hogy golyó röpüljön a fejembe, akkor
inkább ne kérdezzen!” – válaszolta Matolcsi János.
(A hallgatás ára, avagy Matolcsi János németországi vallomása)
Alekszej Tyivanyenko második magyar nyelvű könyvében a XIX. századi szibériai deportálások történetét tárja az olvasó elé. A szerző korábbi munkájában (A szibériai „titkos” fogoly. Petőfi Sándor Barguzinban) már felvetette, hogy az 1849-es szabadságharc leverése után magyar hadifoglyokat hurcoltak el Szibériába – e kötet pedig újabb bizonyítékokkal támasztja alá állítását.
Az Orosz Föderáció Igazságügyi Minisztériumának hivatalos honlapja is megerősíti: 1849-ben valóban több magyar szabadságharcost deportáltak Szibériába, köztük Petőfi Sándort is. A hivatalos dokumentumok elérhetőek az orosz minisztérium oldalán, amely világosan cáfolja a korábbi kételyeket és vitákat.
A könyv nemcsak történészeknek, hanem mindenkinek izgalmas olvasmány, aki közelebb szeretné hozni a magyar történelem egyik legtöbbet vitatott fejezetét. Tyivanyenko műve hiteles forrásokra támaszkodva mutatja be a szibériai deportálások történetét, és igyekszik pontot tenni egy évtizedek óta tartó vitára.
150 év hazugságainak, félrevezetéseinek áldozataként nehezen tudjuk felfogni magát a tényt…
Csak abban vagyunk biztosak, hogy az igazság idejének el kell jönnie.
Igényes szellemi kalandra hív a grafológia! Petőfi Szibériában írt verse görcső alatt…
Mégis elindult a Petőfi-expedíció 1989.ben, pedig nem támogatták hivatalos fórumokon…